A távmunkavégzés megváltozott helyzete - 2. rész

Rugalmasság vagy káosz?

Ahogy arról cikkünk 1. részében beszámoltunk, az új, 487/2020-as Kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban állapodnak meg az otthoni munkavégzésről, a vállalkozás működéséhez, illetve a munkavállaló vészhelyzetben megváltozott igényeihez jobban igazodva.
Ez az engedmény és rugalmasság első hallásra jól hangzik, azonban érdemes kicsit jobban mögé nézni a jogszabályoknak. Egyrészről munkajogi szempontból a járvány első hullámában hozott rendelettel ellentétben most az általános szabályoknak megfelelően megállapodás szükséges az otthoni munkavégzés „elrendeléséhez”, azaz a munkáltató ezt már egyoldalúan nem teheti meg. Érdemes ennek szabályait minél pontosabban meghatározni a megállapodásban a jövőbeli viták elkerülése érdekében, pontosan úgy, ahogy erre „normál működés” esetén is sor kerülne.

A másik oldalról munkavédelmi szempontból nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a rendelet pusztán csak rugalmasságot biztosít, azaz a felek eltérő megállapodását teszi lehetővé, azonban a megállapodás nem lehet ellentétes jogszabállyal, így például nem zárhatja ki a munkáltató munkavédelmi felelősségét a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkahely kialakításában, biztosításában. Az eltérést engedő szabály miatt nem érvényesül kötelezően az Mvt. azon szabálya, amely szerint a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A rendelet meghatározza, hogy távmunkavégzés esetén a munkáltató köteles tájékozatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg, így ebben a munkavállalónak is felelőssége van.

De mit tegyen a munkáltató a gyakorlatban, ha szeretne megfelelni ezeknek a szabályoknak?

Kockázatértékelés

Az átmeneti szabályozások mellett sem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak alsóbb szintű jogszabályok és részletszabályok, amelyeket változatlanul be kell tartani. A feltételek teljesülését a munkáltatónak ellenőriznie kell, és kötelező meggyőződnie arról, hogy adottak az otthoni munkavégzéshez szükséges körülmények a munkavállalók számára.
Távmunkavégzés csak akkor folytatható, ha a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt munkavédelmi szempontok alapján biztonságosnak minősítette a munkavégzés helyét, illetve a munkavállaló által biztosított munkaeszközöket. Az ellenőrzés történhet személyesen, de más módszerekkel is, pl. ellenőrző lista kitöltésével, fotók készítésével a helyszínről.
A munkáltatói felelősség kiterjed a munkavégzés helyének minden aspektusára (környezet, eszközök, hőmérséklet, munkaközi szünetek, stressz, stb.), ezért a helyzetet minden esetben ajánlott munkahelyi kockázatértékelésben értékelni, melyet munkavédelmi szakértő készíthet el. Fontos szempont lett idén az is, hogy az otthoni munkavégzés során is figyelembe kell venni a COVID-19 okozta kockázatokat és a megelőzésre vonatkozó általános ajánlásokat, így az erre vonatkozó kockázatok értékelése is része kell legyen az otthoni munkavégzésre vonatkozó kiegészítő kockázatértékelésnek.

Kiegészítő, vagy ismételt munkavédelmi (és tűzvédelmi) oktatás

A távmunkavégzés megkezdése előtt javasolt külön oktatás megtartása az otthoni munkavégzés sajátosságaira vonatkozóan (illetve annak beépítése a rendes éves oktatásba, amennyiben az otthoni munkavégzés rendszeres). Fontos szempontok az oktatás megtartásánál a munkaeszközök használata, biztonságos állapotuk fenntartása, a munkahely, vagy munkakörülmények megváltoztatásának szabályai, a munkáltató ellenőrzési rendje, a megbízott munkavédelmi szakember, illetve munkavédelmi képviselő ellenőrzésének módja, gyakorisága. Fontos felhívni a figyelmet a képernyő előtti munkavégzés szabályaira (ergonómia, kötelező szünetek), a hatósági ellenőrzés lehetőségére, illetve nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a balesetek jelentésének szabályai otthoni munkavégzés esetén is érvényesek.

Tűzvédelmi intézkedések - tűzoltó készülék készenlétben tartása

Bár elvben nem tartozik szorosan a munkavédelem körébe, mégis fontos említést tenni a tűzmegelőzésről, mint a biztonságos munkahelyi környezet egyik fontos aspektusáról.
A munkavégzés helyén a helyszín adottságainak és méretének megfelelő tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Otthoni munkavégzés esetén a gyakorlatban ehhez elegendő egy 2 kg-os porral oltó készülék. Fontos azonban, hogy készenlétben csak hitelesített, magyar felirattal ellátott tűzoltó készülék tartható (általában a benzinkutakon, hipermarketekben vásárolt készülékek nem megfelelőek erre a célra!). A tűzoltó készüléket évente hitelesíttetni kell, arról tűzvédelmi üzemeltetési naplót kell vezetni. Ezeket a tevékenységeket tűzvédelmi szakember végezheti.
Tűzvédelmi oktatást külön nem szükséges tartani otthoni munkavégzés esetén (hiszen a tűzvédelem, tűzmegelőzés szabályai egyformán érvényesülnek otthon is), a munkavállalókat az éves tűzvédelmi oktatás keretében szükséges kioktatni a tűzoltó készülékek helyes használatáról és a tűzoltás egyéb módjairól.

Kitekintés a jövőbe

Régóta igény mutatkozik a munkáltatók részéről, hogy a jogi szabályozás nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé főképp munkavédelmi szempontból az otthoni munkavégzés esetén, hogy Magyarország is jobban igazodni kezdjen ahhoz a nemzetközi gyakorlathoz, amely sok más országban már évek óta bevett, és amely lehetővé teszi a munkavédelmi felelősség rugalmasabb megosztását munkáltató és munkavállaló között.

Annyi bizonyos, hogy a járvány okozta kényszerű helyzet új gyakorlati megoldásokat szül és ez talán sarkallni fogja a törvényalkotókat és hatóságokat is arra, hogy ezt a helyzetet leképezzék jogszabályi szinten is a nem olyan távoli jövőben..



Cikkünk 1. részét itt éri el: A távmunkavégzés megváltozott helyzete - 1. rész