Munkavédelmi szolgáltatásaink

Munkavédelmi szabályzat készítése
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelem alapelve, hogy a munkáltató teljesíti a munkavédelmi követelményeket és a teljesítés módját ő maga határozza meg. Ennek megfelelően ezt rögzítheti a munkavégzést meghatározó utasításokban, vagy szabályzat formájában. Az általános gyakorlat az, hogy a munkáltatók ezt a kötelezettségüket legtöbb esetben „Munkavédelmi Szabályzat”-ban rögzítik

Minőségi kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A minőségi kockázatértékelés (kockázatbecslés) a munkáltató legáltalánosabb komplex feladata, amely további intézkedéseket alapoz meg. Célja a munkavállalók számára az optimális munkakörülmények megteremtse, egészségük megőrzése. A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül.

Kémiai kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 2000.évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a Munkahelyek kémiai biztonságáról
A kémiai kockázatelemzést minden vegyszert használó és fogalmazó munkahelyen el kell készíteni és felül kell vizsgálni rendszeresen szakemberrel. Vegyszer használtának minősül a takarítás során használt takarítószerek, de a cég tevékenységéhez szorosan kapcsolódó vegyi anyagok is (pl. vendéglátásban a mosogatáshoz használt mosogatószer, vagy autómosóban használt tiszító folyadék).

Munkavédelmi oktatás Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállalók átfogó képet kapjanak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről, arról, hogy milyen következménye lehet annak, ha nem tartják be az utasításokat, továbbá esetleges probléma, rendellenesség, baleset esetén kihez forduljanak. Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll, és azt munkaidőben kell megtartani munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint más jogszabályban meghatározott esetekben

Munkavédelmi szemle lebonyolítása
Jogszabályi háttér: Munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.
A munkavédelmi szemlét legalább évente egyszer kell lebonyolítani. Célja a munkavégzés szakszerűségének és veszélymentességének ellenőrzése. A szemle komoly megelőző eszköz a munkáltató kezében. A munkavédelmi szemle rendszeres megtartása a munkavégzés minden résztvevője számára a biztonság javulását eredményezi. A szemlékről jegyzőkönyv készül.

Munkabalesetek kivizsgálása ügyintézéssel, jogi tanácsadással
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben bekövetkező bármilyen munkaképtelenséggel járó baleset esetén a munkáltatónak már nem elég pusztán a nyilvántartási naplóban dokumentálni az esetet, hanem meghatározott formanyomtatványú munkabeleseti jegyzőkönyvet is kell készíteni, melyet továbbítani kell az illetékes hatósághoz is. A munkabaleset kivizsgálása szaktevékenységnek minősül.
A munkabalesetek esetén fontos, hogy a munkáltató milyen lépéseket tesz a munkavállaló érdekében, ennek további munkajogi vonatkozásai is lehetnek.

Érintésvédelmi felülvizsgálat
Jogszabályi háttér: 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet
Az értinsvédelmi vizsgálat a munkáltató által működtetett berendezések megbízhatóságának és biztonságos használatának biztosítása érdekében történik. A vizsgálatot minden cégnek, vállalkozásnak, intézménynek kötelező elvégeztetnie jogszabályban meghatározott időközönként. A vizsgálat során az érintésvédelmi hibák feltárásra kerülnek, célja az áramütéses balesetek megelőzése,

Hatósági szemlén való cégképviselet
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelmi hatóság bármikor előzetes bejelentés nélkül megjelenhet a cég telephelyén és ellenőrizheti, hogy a jogszabályokban meghatározott munkavédelmi előírásokat megfelelően betartja-e a munkáltató. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, javaslatokról jegyzőkönyv készül, az ebben meghatározott intézkedések megtételét a munkáltatónak megfelelően igazolnia kell a hatóság felé.