Kockázatértékelés a munkahelyen

Mi az a kockázatértékelés és kinek szükséges?
A munkáltatóknak a munkavédelmi törvény alapján meghatározott feladataik vannak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet kialakítására, és a munkahelyen felmerülő veszélyek elkerülésére, illetve csökkentésére.
Ennek során a munkáltató köteles követni bizonyos, a törvény által meghatározott általános követelményeket, mint például az emberi tényezők figyelembe vételét a munkahely kialakításánál, a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátását, vagy általános követelményként a veszélyes helyettesítését a veszélytelenebbel.
Ezek felmérésére és kezelésére a munkavállalók számától függetlenül (tehát akár 1 fő munkavállaló esetén is) minden munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben minőségileg és szükség esetén mennyiségileg is értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre és a munkahelyek kialakítására.

Mikor kell kockázatértékelést készíteni és ki készítheti el?
A kockázatértékelést a törvény szerint legelőször a tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni, ezután pedig indokolt esetben, de legalább 3 évente. A kockázatértékelés dokumentáció mindig tartalmazza az érvényességi időt, így ez könnyen nyomon követhető a munkáltató részéről. Új kockázatértékelés készítése szempontjából indokolt eset lehet, amikor olyan jelentős változás történik a munkáltatónál, ami érinti a kockázatértékelésben meghatározott tényezőket, a biztonságos munkavégzést, vagy munkakörnyezetet. Ilyen lehet például új munkakörök létrehozása melyek során eltérő eszközöket kell alkalmazni, új gépek, berendezések, technológia bevezetése, vagy új munkahely kialakítása (költözés, bővítés esetén).
A kockázatértékelést kizárólag munkavédelmi szakember készítheti el, és a korábbi kockázatértékeléseket is meg kell őrizni legalább 5 évig.

Kockázatértékelés és home office
Otthoni munkavégzés esetén is kötelezettsége a munkáltatónak, hogy meggyőződjön az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet meglétéről annak ellenére is, hogy a munkakörnyezetet ilyen esetben a legtöbbször a munkavállaló biztosítja (többnyire saját otthonában). A munkáltató felelősségét ez a munkavállalók védelme érdekében nem érinti, így ilyen esetben is szükséges egy – általában kiegészítő, az adott munkahelyre vonatkozó – kockázatértékelés elvégzése a munkavédelmi szakembert megbízva.

Mit tartalmaz a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, vészhelyzeteket), a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege alapján a veszélyeztetettség mértékét.
A kockázatértékelés eredményeként dokumentálni kell a kockázatértékelés időpontját, helyét és tárgyát, az értékelést végző azonosító adatait, a veszélyek azonosítását, a veszélyeztetettek azonosítását, az érintettek számát, a kockázatot súlyosbító tényezőket, a kockázatok minőségi és mennyiségi értékelését és annak meghatározását, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelmi szabályoknak, illetve hogy biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása. Fontos ezeken felül a szükséges megelőző intézkedések (például munkavédelmi ruházat, karbantartások) körének meghatározása és erre megfelelő határidő és felelős kijelölése.

Mi a teendő a kockázatértékelés elkészítése után?
Miután elkészült a kockázatértékelés, az abban foglaltakat figyelembe véve a munkáltató köteles meghatározni a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. Fontos elv, hogy a kollektív védekezés biztosítása mindig előnyben részesítendő az egyéni védekezéssel szemben, amennyiben erre mód van. A munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a munkavédelmi követelményeknek, illetve hogy a munkavállalók ismerik és megtartják-e a rájuk vonatkozó követelményeket. Ennek biztosítása legegyszerűbben munkavédelmi oktatás keretében történik.
A munkáltatónak kötelessége továbbá a kockázatok mértékéhez és a munkavégzés körülményeihez igazodó megfelelő munkaeszközöket és szükség esetén munkavédelmi eszközöket juttatni, illetve biztosítani ezek rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, megfelelő higiéniás állapotát, szükséges tisztítását és karbantartását, javítását, pótlását.

Egyéni védőeszközök juttatási rendje
A kockázatértékelés dokumentáció mellékleteként, vagy külön dokumentációban szükség lehet az egyéni védőeszközök juttatási rendjének meghatározására is, amennyiben az egyéni védőeszközök a munkakör végzéséhez szükségesek (például munkavédelmi cipő, porvédő maszk, stb.). Az egyéni védőeszközök juttatási rendjének elkészítése is munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így azt a kockázatértékeléshez hasonlóan csak munkavédelmi szakember készítheti el.

Kémiai kockázatértékelés
A kémiai kockázatértékelésről nem a munkavédelmi törvény, hanem a kémiai biztonságról szóló törvény rendelkezik, a munkavédelmi törvénnyel összhangban (az ott nem szabályozott kérdésekre a munkavédelmi törvény kockázatértékelésre vonatkozó szabályai az irányadók). A kémiai kockázatértékelés elkészítése minden olyan esetben kötelező, amikor egy munkahelyen veszélyes anyagokat (kenőanyagokat, tisztítószereket, hígítókat, stb.) is használnak. A kémiai kockázatértékelés elkészítése olyan esetben is kötelező, ha az adott munkahelyen dolgozó munkavállalók például csak takarítószereket használnak a mindennapi takarításhoz, fertőtlenítéshez; még akkor is, ha egyébként a munkahely főbb tevékenységi köre nem terjed ki magára a takarításra és az csak kiegészítő tevékenység (pl. egy üzlet eladóterének, raktárának, öltözőjének tisztán tartása), mivel a munkavállalók ebben az esetben is ki vannak téve expozíciónak.
A kémiai kockázatértékelés során szükséges a veszély azonosítása, az expozíció-hatás összefüggés elemzése, az expozíció becslése, illetve a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. A kockázat kezelése és csökkentése érdekében a munkáltatónak intézkedéseket kell kidolgoznia, összhangban a munkavédelmi törvénnyel és más jogszabályokkal (pl. REACH-ben foglalt követelményekkel).
A kémiai kockázatértékelést a munkahelyi kockázatértékeléshez és az egyéni védőeszközök juttatási rendjéhez hasonlóan csak munkavédelmi szakember készítheti el.