Tűzvédelmi szabályzat – kinek és mikor kell?

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet rendelkezik, meghatározza hogy kiknek szükséges tűzvédelmi szabályzatot, illetve tűzvédelmi házirendet készíteni, valamint ezek minimális kötelező tartalmi elemeit is felsorolja. A rendelet utal az 1996. évi XXXI. törvény 19. §-ra is, amely konkrétan felsorolja, hogy mely gazdasági tevékenységet folytató személyeknek kell szabályzatot készíteniük a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt.

Tartós próbaüzem esetén legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenes tűzvédelmi szabályzat is készíthető, azonban a próbaüzem befejezése után 30 napon belül azt naprakészre kell átdolgozni.

Tekintsük tehát át, hogy kiknek is kötelező a tűzvédelmi szabályzat, illetve a tűzvédelmi házirend, valamint hogy ezeknek milyen tartalmi követelményei vannak.


Gazdálkodó tevékenységet folytatók

Gazdálkodó tevékenységet folytathat magánszemély és jogi személy is, ennek formájától függetlenül mindenkire, tehát cégekre, egyéni vállalkozókra, alapítványokra, egyesületekre egyaránt érvényesek a tűzvédelmi szabályzat készítésére vonatkozó szabályok.

Kötelező a tűzvédelmi szabályzat elkészíttetése, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak. Ebből a szempontból munkavállalónak minősül bárki, aki rendszeres munkavégzést folytat az adott telephelyen, tehát a rendes munkavállalókon túl a munkaerő kölcsönzéssel bérelt munkaerő éppúgy, mint a szerződéses alvállalkozók. Például ha egy szépségszalonban 6 fő dolgozik a tulajdonossal együtt és abból 3 fő rendes munkavállaló, 2 fő pedig vállalkozóként dolgozik, tűzvédelmi szabályzatot kötelező készíteni. Ha egy kis üzletben a tulajdonos egymaga dolgozik, ott nem kötelező a tűzvédelmi szabályzat készítése.

A munkavállalói létszámtól függetlenül kötelező a tűzvédelmi szabályzat elkészítése, ha a bérelt, vagy üzemeltetett épület területén vagy épületrészben található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy pedig ha kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek. Ha tehát például egy vendéglátó egységben vagy egy rendezvényteremben egyszerre maximum több mint 50 fő tartózkodhat, akkor a munkavállalói létszámtól függetlenül a tűzvédelmi szabályzat elkészítése kötelező.


Társasházak, lakásszövetkezetek

2016-ban iktatta be a jogalkotó a 4/A. §-t a 30/1996-os BM rendeletbe, amely a társasházakról, lakásszövetkezetekről rendelkezik és meghatározza, hogy milyen esetben kötelező úgynevezett „tűzvédelmi házirendet” kiadni, amelyben a tűzvédelmi használati szabályokat kell meghatározni. Bár a jogszabályban a megnevezés eltér a tűzvédelmi szabályzattól, valójában itt is egy tűzvédelmi szabályzatról van szó, és annak tartalmi követelményei is nagyban megegyeznek a gazdasági tevékenységet folytatókra előírt tartalmi követelményekkel.

Kötelező ennek elkészítése azokra az épületekre vagy épületrészekre, amelyek háromnál több építményszinttel rendelkeznek és emellett tíznél több lakó- és üdülőegységet foglalnak magukban. Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban? Építményszintnek minősül minden olyan használati szint az építményben, amelyen helyiség található. Nem számít építményszintnek a padlás, illetve az a tetőszint, amelyen például csak a felvonógépház található. Tehát építményszintnek számít minden pinceszint, a földszint, magasföldszint, alagsor, az emeletek, illetve a tetőtér is. Tehát a szabályzat elkészítése kötelező azokra a kétemeletes társasházakra, amelyekben például 11 lakás található, valamint pincével rendelkeznek. Itt ugyanis összesen 3-nál több építményszint található. Az építmény egységének szempontjából egy építménynek számítanak azok a különálló épületből nyíló lépcsőházak is, melyek egy alapra épültek és például közös garázzsal építették őket, így ha épületenként például 6 lakás található a társasházban, azonban például 3 ilyen épület épült közös garázs fölé, akkor a lakások számát összesítve kell figyelembe venni és az összes épületre egy közös tűzvédelmi szabályzat készül.

A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a tűzvédelmi házirend elkészítése elvileg a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnökének feladata (hiányukban a épület, épületrész tulajdonosáé), azonban a szabályzat tartalmi követelményeinek megfelelő meghatározásához tűzvédelmi szaktudás szükséges; a rossz, vagy hiányos tűzvédelmi szabályzat bírságot vonhat maga után. Így a gyakorlatban a társasházakra vonatkozó szabályzat elkészítésére is megfelelő képesítéssel rendelkező tűzvédelmi szakembert szokás megbízni.


A tűzvédelmi szabályzat és tűzvédelmi házirend tartalmi elemei

A 30/1996-es BM rendelet meghatározza a tűzvédelmi szabályzat (illetve tűzvédelmi házirend) minimális kötelező tartalmi elemeit.

Eszerint annak minden esetben tartalmaznia kell a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek (ügyvezetők, közös képviselők, munkavállalók, stb.) feladatit és kötelezettségeit. Gazdasági tevékenységet folytatók esetén tartalmaznia kell a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat; a tevékenységre és a tevékenység helyszínére vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat és előírásokat, a tűzvédelmi oktatással és tűzvédelmi berendezések kezelésének megismertetésével kapcsolatos feladatokat és képesítési követelményeket, illetve a munkavállalóknak a tűzeset vagy műszaki mentést igénylő esemény esetén végrehajtandó feladatait, a helyiség maximális befogadóképességét (ahol ez releváns), valamint a befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.

Társasházak esetén tartalmaznia kell a tűzjelzés tartalmi követelményeit, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, illetve elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, illetve a lakók, illetve ott tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait.

Minden esetben tartalmaznia kell a szabályzatnak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint a készítőjének nevét és elérhetőségét, a készítő aláírását, valamint a készítés dátumát. Tűzvédelmi szabályzat készítése esetén a tűzvédelmi szakmai képesítést igazoló dokumentum egyedi azonosítóit is fel kell tüntetni.

Láthatjuk, hogy a jogszabály számos kötelező tartalmi elemről rendelkezik, melyek meghatározásához már önmagában is megfelelő szaktudásra és gyakorlatra van szükség, azonban egy megfelelően kidolgozott tűzvédelmi szabályzat, illetve tűzvédelmi házirend a gyakorlatban ezeknél is több részletszabályt tartalmaz, az mindig figyelembe veszi az adott hely, az ott tartózkodók, illetve gazdasági tevékenység sajátosságait.

A tűzvédelmi szabályzatot állandóan hozzáférhető helyen, az adott épület, illetve épületrész területén, tűzvédelmi irattárolóban kell tartani.


Mikor kell tűzriadó tervet készíttetni?

Tűzriadó tervet azokban az esetekben szükséges készíttetni az épületre vagy épületrészre, ha az menekülésükben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgál, vagy oktatási intézmény működésére szolgál és maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, illetve ha tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, vagy az épületrészen, épületen egyidejűleg 300-nál több fő tartózkodhat, vagy 20-nál több férőhellyel rendelkező kereskedelmi szálláshellyel rendelkezik.

Akkor is szükséges a tűzriadó terv elkészítése, ha az épület, épületrész vagy szabadtér zenés szórakozóhely működésére szolgál és a maximális befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy 1000 kg vagy 1000 liter mennyiséget meghaladó fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgál és az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő.

A tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente egyszer az érintettekkel tűzriadó gyakorlatban kell gyakoroltatni.


Ki készíthet tűzvédelmi szabályzatot?

Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, vagy módosíthat. Bizonyos esetekben a jogszabály felső szintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ilyenkor a tűzvédelmi szabályzat készítésére is ilyen személy jogosult.


Mi a teendő azokban az esetekben, amikor nem kötelező a tűzvédelmi szabályzat?

Mind gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, mind társasházak esetén érdemes mérlegelni a tűzvédelmi szabályzat, illetve adott esetben a tűzriadó terv elkészíttetését azokban az esetben is, ha a jogszabály szerint az még kötelező. Különösen igaz ez akkor, ha a rendeletben meghatározottak alapján az adott épület, befogadóképesség vagy munkavállalói létszám a „határon mozog”, és például éppen csak 1 lakással kevesebb található a társasházban, vagy 1 munkavállalóval kevesebbet foglalkoztat a gazdálkodó szervezet.

A tűzvédelmi szabályzat (természetesen annak megfelelő ismertetése és betartása mellett) olyan szabályokat határoz meg, amelyek a tűzvédelem szempontjából fontosak bármilyen társasház, vagy gazdálkodó szervezet számára, illetve a tűzvédelmi használati jogszabályok betartása ezekre az egységekre tűzvédelmi szabályzat hiányában is kötelezők. A jogszabály nem tudása nem mentesít annak betartása alól, viszont mivel ezek szakmai és jogi kérdések, a megfelelő tűzvédelmi szabályzat megléte mindenképpen segítséget nyújt ezeknek a szabályoknak az ismeretében is: gondoljunk csak például a tárolás szabályaira egy társasházban, a menekülési utak elzárásának tilalmára, vagy a tűzjelzés szabályaira egy vendéglátóhelyen. Azt szinte mindenki tudja, hogy léteznek erre vonatkozóan „valamilyen szabályok”, de szaktudás híján azt már nem biztos, hogy meg tudják állapítani, hogy hogyan is igazodjanak el a jogszabályok hálójában és hogyan értelmezzék magukra nézve a gyakorlatban azokat; ebben segít a megfelelő szakember, illetve cég.

Tűzvédelmi szabályzat készítésére kérje árajánlatunkat elérhetőségeink egyikén.