Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
XVI. rész: Dohányzás, nyílt láng, gyújtóforrás használata

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat korábbi „Dohányzás” fejezetét a januári módosítással kibővítették, és az már nem csak a dohányzás, hanem a nyílt láng és gyújtóforrás használatát is tartalmazza.

A 187. § (1) kimondja, hogy tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni égő dohányneműt, gyufát vagy egyéb gyújtóforrást, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.

A (2) és (3) bekezdés szabályait több ponton is módosították olyan módon, hogy ezzel szigorították a dohányzásra és nyílt láng használatára vonatkozó szabályokat. Mindkét bekezdésben frissítették az anyagok tűzveszélyességi osztályát, robbanásveszélyes helyett fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokról van szó e két passzusban.

A korábbi szabályozás szerint dohányozni nem szabadott olyan helyiségben vagy szabadtéren, ahol ilyen anyagot előállítanak, tárolnak vagy feldolgoznak, illetve a dohányzási tilalmat biztonsági jellel kellett jelölni. A módosítás a dohányzás mellé bevezette a nyílt láng használatának tilalmát is, illetve kibővítette a felsorolást is. Nem csak tárolás vagy feldolgozás esetén, de használat esetén is érvényes a tiltó szabály, ami talán a leglényegesebb szigorítás. Hiszen ahol ilyen anyagot használnak, ott épp olyan nagy lehet a tűz vagy a berobbanás veszélye, mint raktározás, vagy előállítás során. Ugyanígy, nem csak a dohányzás, de pl. egy ártalmatlannak tűnő gyertya, vagy más nyílt láng használata is tüzet, illetve robbanást idézhet elő ott, ahol fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoznak.

Az ilyen anyag gyártására, feldolgozására, vagy tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérre gyújtóeszközt illetve gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.