Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
III. rész: Értelmező rendelkezések, fogalmak – 1. rész

A rendelet értelmező rendelkezései határozzák meg egyrészt, hogy mely fejezetek és követelmények számítanak a tűzoltóság beavatkozásával kapcsolatos, létesítéssel kapcsolatos, illetve használattal kapcsolatos előírásnak. A használattal kapcsolatos előírásokat a rendelet XVIII-XX. fejezetei tartalmazzák, melyekre következő cikkeinkben részletesen is kitérünk.

A rendelet alkalmazásában a korábbi, 2014-es OTSZ 200 fogalommeghatározást tartalmazott, melyek közül négyet hatályon kívül helyeztek, 34 fogalmat módosítottak, valamint 10 új fogalom is bekerült a 4. §-ba.

A hatályon kívül helyezett fogalmak a berendezésvédelem, létfontosságú rendszerelem, számított belmagasság, valamint a tűzvédő képesség.

A 10 új fogalom alkalmazásával elsősorban a létesítési szabályokban és a rendelet mellékleteiben találkozhatunk. Ezek a fogalmak sorban az egyszeres vezetékhiba, fedett átrium, kiürítésre szolgáló nyílászáró, lábazati felület, olvadék, összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás, passzív tárolás, robbanásveszélyes tér, tűzvédelmi célú homlokzati sáv, valamint a tűzveszélyességi fokozat.

A rendelet 34 fogalmat érintő módosítása közül 20 jelentősebb, a fogalom lényegét érintő változtatás, melyek hol szigorítják, hol megengedőbbé teszik a szabályozást. A módosítások másik fele elsősorban a fogalom megnevezésének, vagy jelentésének nyelvtani pontosítását tartalmazza.

A fogalom megnevezésének, jelentésének nyelvtani pontosítása a következő esetekben történt:

Az átrium alapterülete fogalom helyett a jövőben a fedett átrium alapterülete fogalmat kell használni. Ennek megfelelően módosították a 4. § 83. pontját (külső térelhatároló fal), illetve kiegészítéseképp bekerült az új fogalmak közé a fedett átrium fogalma.

Tűzállósági határérték helyett a jövőben a tűzállósági teljesítmény kifejezést kell alkalmazni, ennek megfelelően módosítottak több olyan fogalmat is, amely ezzel a kifejezéssel operál. Ilyenek a az előtétfal (függőleges membrán) és a nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán) fogalmak, melyekben a tűzállósági határérték kifejezést szintén tűzállósági teljesítményre cserélték. Ezekhez hasonlóan módosították a tűzterjedés elleni védelem fogalmát is, melyben a „tűzterjedési vagy tűzállósági határérték” kifejezést módosították a fentieknek megfelelően „tűzterjedési határértékre”, illetve „tűzállósági teljesítményre”. Az utolsó ilyen fogalom a tűzgátló álmennyezet, ahol a „tűzvédő tulajdonságok” kifejezést „tűzvédelmi jellemzőre” cserélték, valamint a fentiekhez hasonlóan tűzállósági teljesítményjellemzőre cserélték a tűzállósági határérték kifejezést.

A kiürítés első szakasza és kiürítés második szakasza fogalmakat nyelvtanilag pontosították, a „menekülés” szót „kiürítés” szóra cserélték ebben a két fogalom-meghatározásban.

A norma szerinti villámvédelem fogalmában pontosították az MSZ EN 62305-ös szabványt, szabványsorozatra.

A tető-felülvilágító fogalom helyett a felülvilágító fogalmát határozzák meg. A fogalom egy pontosítást is tartalmaz, az nem csak építési termék, de építményszerkezet is lehet.

A tűzálló kábelrendszer fogalmának utolsó mondatrészét kiegészítették a hiányzó „jelátvitel” szóval, mivel ezek a kábelrendszerek villamosenergia-, vagy adatátviteli rendszerek, így azokban nem csak villamos áram folyhat.

A tűzoltósági kulcsszéf fogalmát pontosították, az a beépített tűzjelző berendezéssel vezérelt eszköz, nem pedig a tűzjelző berendezés részegysége.

Az értelmező rendelkezésekről szóló cikk második részében a fogalmak jelentősebb változásáról írunk.