Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
IV. rész: Értelmező rendelkezések, fogalmak – 2. rész

Előző cikkünkben áttekintettük az új OTSZ értelmező rendelkezéseinek általános szabályait és a módosítások mibenlétét, valamint a fogalommeghatározások közül azokat, amelyek a fogalom nevében történtek, vagy elsősorban nyelvtani pontosítást tartalmaznak. Az alábbiakban azokat a fogalmakat vesszük végig, amelyeknek olyan pontosítása, ésszerűsítése történt, amely jelentősebb, szigorít, vagy kitágítja a szabályokat az egyértelműbb, illetve egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében:

A beépített tűzjelző berendezés és a beépített tűzoltó berendezés fogalmakat úgy egészítették ki, hogy ezentúl azoknak rendelkezniük kell a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével.

Tágították az átmeneti védett tér fogalmát azzal, hogy kivették a “tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított” kifejezést, és a fogalom az új szabályozásban helyiségre, helyiségcsoportra, vagy térre vonatkozik.

A biztonságos tér fogalmát szűkítették, szigorították. A jövőben nem elegendő az, hogy a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre jutnak, a tér akkor biztonságos, ha a tűz és kísérőjelenségei a menekülő személyeket már nem veszélyeztethetik.

A füstcsappantyú fogalmát pontosították, ezzel szigorítva a füstelvezetés, füstmentesítés kiépítésének lehetőségét. A jövőben nem elegendő szellőzővezetékbe építeni az automatikusan működésbe hozható zárószerkezetet, az kizárólag füstelvezető és füstelvezetéshez, füstmentesítéshez szükséges légpótló légcsatornába építhető be.

A füstgyűjtő tér fogalmát egyszerűsítették, megengedőbb lett a szabályozás. A jövőben füstgyűjtő tér egyszerűen a füstszakasz légterének felső, a füstszegény levegőréteg feletti része, a szabályozásból kivették azt a feltételt, hogy meggátolja a füst szétterülését és hogy korlátozza annak lehülését.

A füstkötény fogalmát kiegészítették oly módon, hogy a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezeten vagy berendezésen túl a jövőben építési termék is lehet az, ami a füst oldalirányú terjedését korlátozza.

A füstmentesítés fogalmát oly módon pontosították, hogy az a jövőben a menekülésre vonatkozik, tehát a megoldások összességének nem általában a füst veszélyes mértékű bejutását kell meggátolniuk, hanem a menekülésre nézve veszélyes mértékű bejutását.

A hatékony szellőztetés fogalma több ponton is változott. A fogalom első részét kiegészítették az adott tér szellőzése mellett annak a szellőztetésével is. A fogalom második részét jelentősen pontosították. Az éghető gázok és gőzök koncentrációját a jövőben üzemi körülmények között kell vizsgálni, és azt a kibocsátási hely közvetlen környezetén kívül kell vizsgálni. Ezen felül a fogalomból kivették a porok szót, így a jövőben a fogalom az éghető gázokra, gőzökre vonatkozik. Az koncentráció mértékét nem módosították, az továbbra sem érheti el az alsó robbanási határérték 20%-át.

A hő- és füstelvezető rendszer fogalmát kiegészítették, a megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere nem csak a hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, de a füstszakaszolást is kell,hogy biztosítsák a jövőben.

A kiürítés fogalmához is alaposan hozzányúltak a jogalkotók. A fogalom hatályát tágították, az a jövőben az épületen és szabadtéren tartózkodó személyekre is vonatkozik az épületben és speciális építményben tartózkodókon túl. Ezen felül a fogalom második részét pontosították, szűkítették, az kifejezetten meghatározza, hogy a személyek eltávozása, eltávolítása a tartózkodási hely elhagyásától az átmeneti védett tér vagy a biztonságos tér eléréséig tart.

A nem éghető anyag fogalmát egy fontos elemmel kiegészítették. A jövőben az a szilárd építőanyag is ilyennek tekinthető, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, a termék egészére vonatkozó égéshője nem haladja meg a 3,0 MJ/kg határértéket.

A szilárd éghető anyag fogalmát is kiegészítették egy hasonló passzussal, mint a nem éghető anyagét: ide sorolandó a jövőben minden olyan építőanyag is, amelynek a szabványos laboratóriumi vizsgálati módszerrel megállapított, termék egészére vonatkozó égéshője 3,0 MJ/kg-nál nagyobb. Ezen felül egy nyelvtani pontosítást is tartalmaz az új fogalom meghatározás, szilárd állapot helyett szilárd halmazállapotot.

A robbanásveszélyes állapot fogalmát egyrészt az anyagok új tűzveszélyességi osztályainak megfelelően pontosították, tehát robbanásveszélyes osztály helyett fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat foglal magába, illetve ki is egészítették azt, hogy nem csak az anyagokat, de azok keverékét is magában foglalja a fogalomban megadott robbanási feltételek teljesülése esetén.

A teljeskörű védelem fogalmát is tágította az új szabályozás. A korábbi fogalom meghatározásban a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz vagy szabadtér helyett az új meghatározás csak az beépített tűzjelző berendezés által védett térről rendelkezik. Hatályon kívül helyezték az utolsó mondatrészt is, amely szerint a lefedett területek határait a tűszakaszok határai képezik.

Módosították a tetőfödém térelhatároló szerkezete fogalmában a szerkezet elfogadható maximális felülettömegét 60 kg / m2-ről 80 kg / m2-re, így a szabály megengedőbb, nagyobb felülettömegű szerkezetek is használhatók. A fogalom meghatározása egyebekben nem módosult, az állandó terhelésbe továbbra is bele kell számolni valamennyi tetőréteget és a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is.

A tűzgátló alapszerkezet fogalmából kivették a „tűzgátló válaszfal” kifejezést, így az a tűzgátló fal és tűzgátló födém gyűjtőfogalma. Ezen felül a tűzgátló válaszfal fogalmát úgy módosították, hogy kivették belőle az utolsó passzust, mely szerint a tűzgátló válaszfal korábban a tűzgátló falra előírt időtartamnál rövidebb ideig gátolta meg a tűz terjedését. Ezzel tulajdonképpen a tűzgátló fal és tűzgátló válaszfal fogalma nyelvtanilag tér csak el egymástól, értelmében nagyon hasonló. Ugyanakkor a rendelet 2. számú mellékletében a tűzgátló falra és a tűzgátló válaszfalra előírt tűzvédelmi osztályra és tűzállósági teljesítményre vonatkozó követelményei a korábbi szabályozáshoz hasonlóan eltérőek egymástól.

Egyszerűsítették a tűzoltási felvonulási terület fogalmát, ezáltal annak szabályozását is. Az új fogalommeghatározás általában az építmények tűzoltásra, mentésre szolgáló területéről rendelkezik szemben a korábbi „e rendeletben meghatározott”, valamint a „homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú” kifejezéssel. Ehhez nagyon hasonló módon egyszerűsítették a tűzoltási felvonulási út kifejezést is, melyből szintén kivették a „megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú” kifejezést, az a jövőben általában a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út.

Kiegészítették a tűzszakaszterület fogalmát. Az korábban az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége volt m2-ben megadva, azonban az új fogalommeghatározás szerint ide tartozik a szabadtéri tárolóterület esetén a tárolásra szolgáló térrész alapterületének összessége is.