Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
XII. rész: A tárolás általános szabályai, éghető folyadékok és gázok tárolása lakásban és garázsban

A tárolás szabályairól az OTSZ-ben több különálló rendelkezést is találunk. A XVIII. fejezetben, a használati szabályok között rendelkezik a jogszabály a tárolás általános szabályairól, valamint a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásairól. Ezen felül a XIX. fejezetben, az éghető folyadékok és gázok használati szabályi között külön is rendelkezik az éghető folyadékok tárolásáról és szállításáról, azok tárolásáról lakásban és garázsban, kereskedelmi rendeltetés esetén, egyéb közösségi rendeltetés esetén, kamrában, stb.

Ezek közül a legfontosabbak a tárolás általános szabályai, illetve a gyakorlatban leginkább a lakásban és garázsban történő tárolás kérdései merülnek fel, ezért mai cikkünkben ezeknek a szabályoknak a változásait tekintjük át.

A tárolás általános szabályai csak kismértékben változtak. A 190. § (1) és (3) bekezdése kizárólag az anyagok tűzveszélyességi osztályainak változásai miatt módosultak, ezekben a robbanásveszélyes osztály kifejezést fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyesre, a tűzveszélyes kifejezést mérsékelten tűzveszélyes kifejezésre cserélték.

A (2) bekezdés nem változott, eszerint tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előtérben mindennemű tárolás tilos.

A (4) bekezdés a tűzveszélyességi osztályoknak megfelelő módosításon túl némi pontosítást is tartalmaz. A rendelkezés az öngyulladásra hajlamos anyagok tárolásának szabályairól szól. Kimondja, hogy az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét milyen időközönként szükséges ellenőrizni, illetve hogy a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. A korábbi szabályozás úgy rendelkezett, hogy a hőmérsékletet naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik, folyamatosan ellenőrizni kell. Az új szabály hangsúlyozza, hogy legalább naponta (tehát semmiképp sem ritkábban), vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik gyakrabban, vagy folyamatosan ellenőrizni kell. A mondat második része kissé árnyaltabbá teszi a képet.

A tárolás általános szabályai egyebekben nem módosultak, tehát például a tárolás területét éghető hulladéktól és száraz növényzettől mentesen kell tartani, és továbbra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak az ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén.

Az éghető folyadékok és gázok tárolásának szabályai lakásban és garázsban egy rövid, de annál fontosabb része az OTSZ-nek. A 233. § szabályait főként társasházak szabályozása esetén kell alkalmazni és ezek a szabályok az ott lakó magánszemélyekre is vonatkoznak, az adott társasház tűzvédelmi szabályzatán keresztül.

Az (1) bekezdést itt is a tűzveszélyességi osztályoknak megfelelően módosították. Ez a rendelkezés kimondja, hogy többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadék vagy aeroszol, valamint legfeljebb 30 liter mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadék tárolható. Önálló, egylakásos épületben ugyanezekből 20, illetve 60 liter tárolható.

A rendelkezés többi része nem változott, a lakóépületekhez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitárolókban a gépkocsikba épített üzemanyag tartályon kívül parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter éghető folyadék, vagy gáz tárolható, amennyiben ez a robbanómotoros gép üzemeltetéséhez szükséges, vagy a háztartásban használatos. Az ettől eltérő gépjárműtároló helyiségekben éghető folyadék, vagy gáz nem tárolható.