Kockázatértékelés a munkahelyen – mikor kötelező és mit kell tartalmaznia?

A kockázatértékelés azonban csak akkor használható, ha a szervezet tényleges működését mutatja be. Nem elegendő egy általános dokumentum, amely kizárólag a vállalkozás fő tevékenységéből vagy az alkalmazottak munkaköri megnevezéséből indul ki.

Mikor kell elkészíteni a kockázatértékelést?

A kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni, majd indokolt esetben, de legalább ötévente ismételten el kell végezni. Ez nem azt jelenti, hogy a dokumentum öt évig változtatás nélkül használható.

Az ötéves időszak lejárta előtt is felül kell vizsgálni, ha például:

• megváltozik a tevékenység, a technológia vagy a munkavégzés módja

• új munkahelyet, telephelyet, gépet vagy munkaeszközt vezetnek be

• olyan változás történik, amely hatással lehet a munkakörülményekre

• munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset következik be

• a korábbi értékelés valamely jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

• A korábbi, már nem hatályos dokumentumokat legalább öt évig meg kell őrizni.

• Mit kell vizsgálni?

A kockázatértékelés során azonosítani kell a veszélyforrásokat és a veszélyeztetett személyeket, majd értékelni kell a baleset vagy egészségkárosodás valószínűségét és lehetséges következményeit; végül szükség szerint megelőző intézkedéseket kell meghatározni benne.

A vizsgálatnak – a szervezet működésétől függően – ki kell terjednie többek között:

• a munkahelyek kialakítására és állapotára

• a végzett tevékenységekre és munkafolyamatokra

• a használt gépekre, berendezésekre és munkaeszközökre

• a veszélyes anyagokra és keverékekre

• a fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőkre

• az anyagmozgatásra és a fizikai terhelésre

• az ergonómiai, pszichoszociális és esetenként a pszcihés kockázatokra

• az egyéni védőeszközök használatára

• a különösen veszélyeztetett munkavállalói csoportokra

• az alkalomszerűen vagy nem a munkakör fő feladataként végzett tevékenységekre.

Egy irodai munkavállaló például nem feltétlenül csak számítógéppel dolgozik: iratokat vagy csomagokat mozgathat, létrát használhat, takaríthat, illetve különböző elektromos berendezéseket is kezelhet. Ezeket a ténylegesen végzett feladatokat is figyelembe kell venni.

Mit kell tartalmaznia a dokumentumnak?

A kockázatértékelésben minimális előírásként rögzíteni kell:

• az értékelés időpontját, helyét és tárgyát

• az értékelést végző személy azonosító adatait

• a feltárt veszélyeket

• a veszélyeztetett személyek körét és létszámát

• a kockázatot súlyosbító tényezőket

• a kockázatok minőségi, szükség esetén mennyiségi értékelését

• a szükséges megelőző intézkedéseket

• az intézkedések felelőseit és határidejét

• az előző értékelés időpontját

• a következő értékelés tervezett időpontját.

A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Meghatározott veszélyességi osztályba tartozó, legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál a munkabiztonsági rész elkészítéséhez felsőfokú munkavédelmi szakképzettség is szükséges.

Külön kockázatértékelésekre is szükség lehet

A munkáltató tevékenységétől és a jelen lévő veszélyforrásoktól függően a munkavédelmi kockázatértékelés mellett további, sajátos szempontok szerint elkészített kockázatbecslésekre is szükség lehet.

Ilyen lehet különösen a kémiai kockázatbecslés, ha a munkahelyen veszélyes anyagokat vagy keverékeket használnak. Ez nemcsak ipari tevékenységnél merülhet fel: akár a rendszeresen alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerek is indokolhatják.

A biológiai veszélyeket – amennyiben azok az adott munkahelyen relevánsak – az általános munkavédelmi kockázatértékelésben is figyelembe kell venni. Ettől el kell különíteni a külön jogszabály szerinti biológiai kockázatbecslést, amelyet olyan tevékenységeknél kell elkészíteni, amelyek jellegükből adódóan feltehetően biológiai tényezők okozta munkahelyi expozíciós kockázattal járnak. Ezt a külön kockázatbecslést évente, valamint az expozíciót befolyásoló körülmények változásakor meg kell ismételni. Tipikusan ilyen tevékenység lehet az egészségügyi- és szociális ellátás, betegápolás.

A különböző értékelések készülhetnek egymáshoz kapcsolódó dokumentumokként, de mindegyiknél a rá vonatkozó jogszabályi szempontokat és felülvizsgálati időszakot kell alkalmazni.

Mi a helyzet a távmunkával?

A távmunkavégzéshez kapcsolódó veszélyeket szintén értékelni kell. Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltatónak írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót a biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállaló pedig ezek figyelembevételével választja meg a munkavégzés helyét.

Ha a munkavállaló saját munkaeszközt használ, a munkáltatónak a kockázatértékelés során annak biztonságos állapotáról is meg kell győződnie.

Mi történik a kockázatértékelés elkészítése után?

A dokumentum elkészítésével a feladat nem ér véget. A munkáltatónak a feltárt kockázatok alapján meg kell határoznia és végre kell hajtania a szükséges műszaki, szervezési, egészségügyi és egyéni védelmi intézkedéseket.

Ide tartozhat például:

• a veszélyes munkafolyamat vagy munkaeszköz módosítása

• kollektív műszaki védelem kialakítása

• a munkaszervezés megváltoztatása

• egyéni védőeszköz biztosítása

• munkavédelmi oktatás megtartása

• akkreditált mérés, vagy felülvizsgálat elvégzése

• belső szabályozás vagy munkautasítás elkészítése.

• Az intézkedések végrehajtását később ellenőrizni kell, a változásokat pedig át kell vezetni a kapcsolódó dokumentációkban.

• Szakmai álláspontunk

A kockázatértékelés nem egy „kötelező irat”, amelyet elegendő lefűzni és hatósági ellenőrzéskor elővenni. Akkor tölti be a szerepét, ha a tényleges munkavégzésből indul ki, és konkrét, végrehajtható intézkedéseket határoz meg.

Ehhez nem elegendő egy sablon kitöltése. Ismerni kell a munkahelyeket, a munkafolyamatokat, a használt eszközöket és anyagokat, valamint azt is, hogyan végzik a munkát a gyakorlatban. A dokumentációk áttekintése mellett ezért a legtöbb esetben szükség van helyszíni vizsgálatra, valamint a vezetők és a munkavállalók tapasztalatainak megismerésére is.

Egy általános, a valós működéshez nem igazodó kockázatértékelés lehet terjedelmes és tetszetős, de a balesetek megelőzésében és a munkáltatói döntések támogatásában kevés segítséget nyújt.