Munkavédelmi bírságok – mennyibe kerül a munkavédelmi szabálytalanság?

A munkavédelmi hatóság ellenőrzése során nem minden hiányosság eredményez automatikusan munkavédelmi bírságot. Bírság kiszabására elsősorban akkor kerül sor, ha a munkáltató valamely munkavédelmi követelmény teljesítését elmulasztja, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti.

A bírság összege nem egységes büntetési tétel. Meghatározásakor figyelembe kell venni többek között a súlyosan veszélyeztetett munkavállalók számát, a megsértett munkavédelmi normák számát, a veszélyeztetés időtartamát, az esetleg bekövetkezett balesetet vagy egészségkárosodást, a korábbi bírságokat, valamint a munkáltató vállalkozási méretét.

A következőkben bemutatjuk a munkavédelmi bírság kiszabásának feltételeit és számítási szabályait, majd egy konkrét munkahelyi helyzeten keresztül azt is, hogyan épülnek egymásra az egyes szorzók. Kitérünk arra is, hogy ugyanaz a szabálytalanság mikor vezethet külön tűzvédelmi, vagy környezetvédelmi eljáráshoz.

Mikor szabható ki munkavédelmi bírság?

A munkavédelmi bírság feltétele nem az, hogy már bekövetkezzen egy munkabaleset vagy egészségkárosodás. A bírság akkor is kiszabható, ha a munkáltató mulasztása miatt ezek bekövetkezésének magas a valószínűsége, és a várható károsodás jelentős lehet.

Súlyos veszélyeztetésnek minősülhet különösen:

• a szükséges munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása

• az előírt időszakos biztonsági felülvizsgálat vagy soron kívüli ellenőrzés hiánya

• a jogszabályban előírt kockázatértékelés, expozícióbecslés vagy mérés elmulasztása

• a szükséges biztonsági berendezés vagy egyéni védőeszköz hiánya, illetve működésképtelensége

• a munkaköri alkalmassági vizsgálat vagy biológiai monitorozás elmulasztása, ha azt jogszabály kötelezővé teszi

• a megengedett határértéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás megfelelő védelem nélkül

• a több munkáltató munkavállalóit érintő munkavégzés összehangolásának elmulasztása.

A hatóság minden esetben a tényleges körülményeket vizsgálja: milyen veszély állt fenn, hány munkavállalót érintett, mennyi ideig tartott, és milyen következménnyel járhatott volna. Ugyanaz a dokumentációs hiányosság ezért önmagában nem feltétlenül vezet bírsághoz, de ha mögötte tényleges és súlyos veszélyeztetés áll, már megalapozhatja annak kiszabását.

Hogyan számítják ki a munkavédelmi bírságot?

A munkavédelmi bírság összege főszabály szerint 100 000 forinttól 100 millió forintig terjedhet. A számítás alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100 000 forint.

Ha ugyanazokat a munkavállalókat több szabálytalanság is veszélyezteti, az alapösszeg nem minden hiányosságnál kezdődik újra. A normasértések száma külön szorzóként jelenik meg.

A normasértések száma

• 2–4 normasértés esetén 1,5-szeres

• 5–7 normasértés esetén kétszeres

• legalább 8 normasértés esetén háromszoros szorzót kell alkalmazni.

• A veszélyeztetés időtartama

• egy óránál hosszabb veszélyeztetés esetén 1,3-szeres

• nyolc óránál hosszabb veszélyeztetés esetén 1,5-szeres

• egy hétnél hosszabb veszélyeztetés esetén háromszoros

• egy hónapnál hosszabb veszélyeztetés esetén tízszeres a szorzó.

Az egy kategórián belüli szorzók közül mindig a tényállásnak megfelelő legmagasabbat kell alkalmazni. Egy két hónapja fennálló hiányosságra tehát nem kell az egyórás, a nyolcórás és az egyhetes szorzót is felszorozni: az egy hónapnál hosszabb időtartamhoz tartozó tízszeres szorzó alkalmazandó.

Ha baleset, vagy egészségkárosodás is bekövetkezik

Ha a munkáltató mulasztása miatt:

• munkabaleset vagy egészségkárosodás következik be, háromszoros

• súlyos munkabaleset következik be, tízszeres

• halálos munkabaleset következik be, húszszoros

• szorzót kell alkalmazni.

• Korábbi munkavédelmi bírság

Ha a munkáltatóval szemben az ellenőrzést megelőző három éven belül már szabtak ki munkavédelmi bírságot súlyos veszélyeztetés miatt, az új bírság összegét ismétlődési szorzó is növeli.

Egy korábbi bírság esetén a szorzó 1,5. Ha három éven belül több jogerős bírságot is kiszabtak, a legutóbb alkalmazott ismétlődési szorzó megduplázódik.

KKV-kra vonatkozó szabályok

Mikro- és kisvállalkozás, valamint természetes személy munkáltató esetén a számított bírság 0,8-szeresére csökken, és legfeljebb 25 millió forint lehet.

Középvállalkozás esetén 0,9-es szorzót kell alkalmazni, a bírság felső határa pedig 50 millió forint.

A KKV-kedvezmény és az alacsonyabb felső határ azonban nem alkalmazható, ha a munkáltató mulasztása miatt halálos munkabaleset következett be.

További emelés, vagy csökkentés

A szorzók alkalmazása után megállapított összeget a hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti például akkor, ha:

• a kóroki tényező mért értéke több mint 20%-kal meghaladja a megengedett határértéket

• nincs biztosítva az előírt munkavédelmi szakmai közreműködés

• nincs biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

• hiányzik az előírt kockázatértékelés

• a munkavédelmi oktatás dokumentáltan nem történt meg

• a szabálytalanság a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyeket is veszélyezteti.

A bírság összege legfeljebb 20%-kal csökkenthető többek között akkor, ha a munkáltató segíti a tényállás feltárását, a veszélyeztetésben a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott, vagy a munkáltató egyébként a jogszabályi követelményeknél szigorúbb megelőző intézkedéseket alkalmaz.

Az emelés és a csökkentés nem automatikus: ezek alkalmazásáról és mértékéről a hatóság dönt.

Gyakorlati példa: három festő veszélyes anyagokkal dolgozik

Egy kisvállalkozás három festőt foglalkoztat. A munkavállalók oldószertartalmú festékkel dolgoznak egy nem megfelelően szellőző helyiségben.

A példában feltételezzük, hogy:

• nincs megfelelő helyi elszívás

• a munkavállalók FFP2-es maszkban dolgoznak, nem kaptak a felhasznált anyagokhoz megfelelő légzésvédő eszközt (A2P3-as szűrő)

• nem készült megfelelő kémiai kockázatbecslés és expozícióértékelés

• a hiányosságok mindhárom festőt súlyosan veszélyeztetik

• a munkavégzés ilyen körülmények között több, mint egy hónapja folyik

• munkabaleset vagy igazolt egészségkárosodás még nem történt meg

• a munkáltatóval szemben az elmúlt három évben nem szabtak ki munkavédelmi bírságot.

Tegyük fel, hogy a hatóság három külön munkavédelmi normasértést állapít meg: helyi elszívás hiánya, nem megfelelő védőeszköz, valamint a kockázatbecslés és megelőző intézkedések hiánya.

A számítás lépései

Számítás

Összeg

Három súlyosan veszélyeztetett munkavállaló

3 × 100 000 Ft

300 000 Ft

Három normasértés

300 000 × 1,5

450 000 Ft

Egy hónapnál hosszabb veszélyeztetés

450 000 × 10

4 500 000 Ft

Kisvállalkozásra vonatkozó szorzó

4 500 000 × 0,8

3 600 000 Ft

Ebben a példában a jogszabályi számítás eredménye 3 600 000 Forint.

Ha a munkahelyi mérés azt is kimutatja, hogy valamely határértékkel szabályozott kóroki tényező koncentrációja több mint 20%-kal meghaladja a megengedett határértéket, a hatóság a bírságot legfeljebb további 20%-kal emelheti:

3 600 000 Ft × 1,2 = 4 320 000 Ft.

Ha a munkáltató mulasztása miatt már egészségkárosodás is bekövetkezett, a háromszoros következményi szorzóval is számolni kell:

300 000 Ft × 1,5 × 10 × 3 × 0,8 = 10 800 000 Ft.

A példa a számítás menetét mutatja be. A tényleges bírság attól függ, hogy a hatóság hány munkavállalót minősít súlyosan veszélyeztetettnek, hány külön munkavédelmi normasértést állapít meg, és mennyi ideig tekinti bizonyítottnak a veszélyeztetés fennállását.

Ugyanaz a helyzet más bírságot is eredményezhet

Egy szabálytalan munkafolyamat egyszerre több szakterület előírásait is sértheti. Az egyes hatósági eljárások egymástól függetlenek, ezért a munkavédelmi bírság mellett külön tűzvédelmi, levegőtisztaság-védelmi vagy hulladékgazdálkodási bírság is kiszabható.

Tűzvédelmi bírság

Oldószertartalmú festékek és hígítók használatakor éghető gőzök szabadulhatnak fel. Ha ezek a nem megfelelő szellőzés miatt összegyűlnek, és a helyiségben megfelelő gyújtóforrás is jelen lehet, közvetlen tűz- vagy robbanásveszély alakulhat ki.

Tűzvédelmi bírság merülhet fel például:

• közvetlen tűz- vagy robbanásveszély előidézése

• a tűzveszélyes anyagok szabálytalan használata vagy tárolása

• nem megfelelő villamos berendezés vagy más gyújtóforrás alkalmazása

• a szükséges tűzoltó készülék hiánya

• a tűzvédelmi oktatás vagy a szükséges szabályozás hiánya miatt.

Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély előidézése esetén a tűzvédelmi bírság összege 20 000 és 1 000 000 forint között lehet. Több tűzvédelmi szabályszegés esetén az egyes bírságtételek összeadódhatnak, összesen legfeljebb 10 millió forintig.

Levegőtisztaság-védelmi bírság

A festékekből és hígítókból illékony szerves vegyületek kerülhetnek a levegőbe. A technológiától, az oldószer-felhasználás mennyiségétől és a kibocsátás módjától függően levegőtisztaság-védelmi engedélyezési, bejelentési, mérési és adatszolgáltatási kötelezettség is fennállhat.

Ha a munkáltató engedély nélkül működtet légszennyező pontforrást, nem teljesíti az előírt adatszolgáltatást, vagy túllépi a kibocsátási határértéket, külön levegőtisztaság-védelmi bírsággal is számolhat.

Hulladékgazdálkodási bírság

A festékmaradék, a használt hígító, a festékiszap, valamint a festékkel vagy oldószerrel szennyezett szűrő, törlőanyag, csomagolás és egyéni védőeszköz veszélyes hulladéknak minősülhet.

Bírságot eredményezhet különösen:

• a hulladék helytelen besorolása

• a veszélyes hulladék más hulladékkal történő összekeverése

• a szabálytalan munkahelyi gyűjtés vagy tárolás

• a jelölések és nyilvántartások hiánya

• a hulladék nem megfelelő átadása vagy elszállítása.

• A hulladékgazdálkodási bírság összege többek között a jogsértés jellegétől, a hulladék fajtájától és mennyiségétől, valamint a szabálytalan állapot időtartamától függ.

• A bírság mellett a tevékenységet is leállíthatják

A bírság megfizetése nem teszi lehetővé a veszélyes munkavégzés folytatását. A hatóság:

• megtilthatja a veszélyes tevékenység végzését

• felfüggesztheti a munkaeszköz vagy technológia használatát

• előírhatja a hiányosságok meghatározott határidőn belüli megszüntetését

• vizsgálatok, mérések vagy dokumentációk elkészítésére kötelezheti a munkáltatót.

• A bírság mellett ezért a munkafolyamat leállása, a szükséges műszaki átalakítás és a termeléskiesés is jelentős költséget okozhat.

• Szakmai álláspontunk

A szükséges munkavédelmi intézkedések elhagyása vagy folyamatos halogatása nem jelent valódi megtakarítást. Ha a hatóság feltárja a hiányosságokat, a bírság megfizetése mellett azok megszüntetésére is kötelezi a munkáltatót. Az elszívást ugyanúgy ki kell alakítani, a szükséges egyéni védőeszközöket be kell szerezni, a méréseket el kell végezni, a hiányzó dokumentációkat pedig el kell készíttetni.

A munkáltató tehát végül nemcsak azt az összeget fizeti ki, amelyet korábban megpróbált megtakarítani, hanem ezen felül a bírságot és adott esetben a munkavégzés leállításából, a soron kívüli intézkedésekből és a termeléskiesésből eredő költségeket is. A szükséges feltételek időben történő biztosítása ezért nem pusztán megfelelőségi kérdés, hanem gazdaságilag is az ésszerűbb döntés.