Kinek kell tűzvédelmi szabályzatot készítenie?

Egyedi vagy általános tűzvédelmi szabályzat?

A szabályozás 2024-től különbséget tesz az egyedi és az általános tűzvédelmi szabályzat között. A meghatározott feltételeknek megfelelő szervezeteknek saját működésükre és helyszíneikre kidolgozott, egyedi tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A többi gazdálkodó szervezetre automatikusan a jogszabályban közzétett általános tűzvédelmi szabályzat vonatkozik.

Az tehát, hogy egy vállalkozásnak nem kell egyedi szabályzatot készíttetnie, nem jelenti azt, hogy tűzvédelmi kötelezettségei sincsenek.

Kinek kötelező egyedi tűzvédelmi szabályzatot készítenie?

Egyedi tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélynek vagy jogi személynek, ha:

• a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötvennél több munkavállalót foglalkoztat

• az általa üzemeltetett vagy bérelt épületben, illetve épületrészben található olyan helyiség, amelynek legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt; vagy

• 10 fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltet.

A feltételeket külön-külön kell vizsgálni. Egy kevés munkavállalót foglalkoztató szervezetnek is szüksége lehet szabályzatra, ha például 50 főnél nagyobb befogadóképességű rendezvénytermet, oktatótermet vagy más helyiséget üzemeltet.

A szabályzatot a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni. Ha a tűzvédelmi helyzetet érintő változás történik, legkésőbb 30 napon belül át kell dolgozni.

Mi vonatkozik arra, akinek nem kell egyedi szabályzat?

Az egyedi szabályzat készítésére nem kötelezett vállalkozásokra külön intézkedés nélkül kiterjed az általános tűzvédelmi szabályzat hatálya. Ezt a munkavállalók és a munkavégzésben részt vevő családtagok számára elérhetővé kell tenni.

A szervezet dönthet úgy is, hogy önként egyedi tűzvédelmi szabályzatot fogad el. Ennek elsősorban akkor lehet értelme, ha a tevékenység, a telephely vagy a szervezeti működés sajátosságai miatt a felelősségeket és a helyi szabályokat célszerű egyértelműen rögzíteni.

Mi történik bérelt ingatlan esetén?

A bérlőnek vagy más jogcímen használónak nem kell külön tűzvédelmi szabályzatot készítenie, ha az épület vagy épületrész üzemeltetője rendelkezik az adott területre vonatkozó szabályzattal.

Az üzemeltetőnek a bérleti vagy használati szerződés megkötését követően át kell adnia a szabályzat egy példányát. A bérlőnek meg kell ismernie és be kell tartania az abban foglalt előírásokat. Ha a vállalkozás több helyszínen működik, a feltételeket telephelyenként is vizsgálni kell.

Mit írhat elő a tűzvédelmi hatóság?

A tűzvédelmi hatóság a jogszabályok keretei között egyedi tűzvédelmi kötelezettségeket állapíthat meg. A szervezet kötelezettségeinek meghatározásakor ezért a jogszabályok mellett az adott épületre, helyszínre vagy tevékenységre vonatkozó hatósági határozatokat és engedélyeket is figyelembe kell venni.

A tevékenység jellege vagy a helyszín sajátosságai miatt a hatóság olyan további követelményeket írhat elő, amelyeket a helyi szabályozásban, illetve – ha a szervezet rendelkezik egyedi tűzvédelmi szabályzattal – annak tartalmában is meg kell jeleníteni.

A hatályos jogszabály ugyanakkor nem tartalmaz olyan általános rendelkezést, amely alapján a hatóság kizárólag saját mérlegelésére hivatkozva minden, egyébként nem kötelezett vállalkozás számára egyedi tűzvédelmi szabályzat készítését írhatná elő. Ezt mindig a konkrét hatósági döntés és annak jogalapja alapján kell megítélni.

Ki készítheti el a tűzvédelmi szabályzatot?

Egyedi tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet és módosíthat.

Ha a szervezetnél jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatását vagy megbízását írja elő, a szabályzatot is kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti vagy módosíthatja.

Felsőszintű tűzvédelmi szakképesítés szükséges, ha a gazdálkodó szervezet:

• főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett

• egy telephelyen 5000 kg-ot vagy 5000 litert meghaladó mennyiségű, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel vagy tárol – az üzemanyagtöltő állomások kivételével

• egy telephelyen 10 000 négyzetmétert meghaladó összesített területen tárol mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot vagy terméket

• olyan épületet vagy épületrészt üzemeltet, illetve bérel, amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található

• olyan épületet vagy épületrészt üzemeltet, illetve bérel, amelynek összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt; vagy

• olyan épületet vagy épületrészt üzemeltet, illetve bérel, amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása vagy gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.

Az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi jelleg tehát önmagában nem dönti el a szabályzat készítéséhez szükséges képesítés szintjét. A tényleges befogadóképességet, a menekülésben korlátozott személyek létszámát és a rendelet további feltételeit is vizsgálni kell.

Szakmai álláspontunk

A szabályzat szükségességét nem érdemes kizárólag a munkavállalói létszám alapján eldönteni. Vizsgálni kell a helyiségek befogadóképességét, a bérleti és üzemeltetési viszonyokat, a telephelyeket, az ott végzett tevékenységet, a tárolt anyagokat, valamint az esetleges hatósági előírásokat is.

Ha a vállalkozásra az általános tűzvédelmi szabályzat vonatkozik, de a helyi viszonyok, a felelősségi körök vagy a végzett tevékenység ennél részletesebb szabályozást igényel, indokolt lehet önként egyedi szabályzatot készíteni. Nem azért, hogy legyen még egy dokumentum a polcon, hanem azért, hogy egyértelmű legyen, kinek, mikor és mit kell tennie a tűz megelőzése, illetve egy esetleges veszélyhelyzet során.

A cikk a 2026. augusztus 23-án hatályos szabályozás alapján készült.